Nagyon szomorúan indult a hét: itthagyott minket Grisa cicáink. 🙁 2017 májusában került hozzánk, az állatorvos szerint már akkor is közelebb volt a 15 éves korhoz, mint a 10-hez. Egész életét egy falusi házban élte le, aztán a gazdája halála után az örökösök kidobták. Befogadtuk, és ő az első pillanattól kezdve otthon érezte magát nálunk. Remekül kijött minden cicánkkal, de a piciket különösen kedvelte. A kutyákat viszont nem annyira, többször is volt rá példa, hogy a cicaszerető kutyáknak is elállta az útját, és nem engedte be őket… Sokszor szerepelt már a cicanapló címlapján, ahogy gyerekek ölében heverészik a könyvtárban, ahogy pártfogásába vesz kisebb cicákat, vagy éppen csak lazul. Különleges személyisége mindenki magával ragadott, többen szerették volna már örökbe fogadni, de annyira megszerettük és olyan jól érezte magát nálunk, hogy nem adtuk. Húsvéti címlapfotónkon még teljesen egészséges volt, de aztán hirtelen megbetegedett. Mindent megpróbáltunk, ő pedig végtelen türelemmel viselte a kezeléseket. Nagyon nem akartuk elengedni, de mostanra sajnos annyira leromlott az állapota, hogy hétfőn el kellett altatni. 🙁 Mindannyiunkat letaglózott Grisa elvesztése, és csak az nyújthat soványka vigaszt, hogy élete utolsó éveit boldogan, szeretetben élhette le nálunk. Nyugodj békében, Grisa, sosem felejtünk el!

Rengeteg finom tápot kaptunk Tóth Renátától és Horváth Zsolttól, köszönet érte!

Két talált cica is felkerült a gazdikeresőbe, sok megosztást kérünk nekik!