A hét első fele viszonylagos nyugalomban telt, a hétvége viszont elég sűrűre sikerült.

Szombat délelőtt kaptunk egy hívást, hogy a tüskevári városrészben találtak két kismacskát az árokban. 4-5 hetesen lehetnek, szépek, egészségesek és nagyon barátságosak, csak nyilván valakinek útban voltak… Szerencsére már a szilárd ételt is megeszik, úgyhogy nem lesz gond velük.

Késő délután jött egy másik telefon, hogy az Arany János utcában találtak egy macskát a lefolyóba szorulva. Odamentünk, épp akkor húzta ki a megtalálója. Gyönyörű, különleges mintájú cirmos lánycica volt piros nyakörvvel. Borzasztó állapotban volt: a hátuljában légylárvák nyüzsögtek, az egyik combján már rengeteg húst lerágtak a nyüvek, a csontja is kilátszott. Szerencsére azonnal tudott fogadni minket az ügyeletes állatorvos, dr. Kiss Krisztina. A gyors és szakszerű ellátás megmentette az életét. Azonnal bemondattuk a cicát Rádió Mostban (mindig segítenek, köszönet érte!), és a Facebookra is feltöltöttük.

Vasárnap épp úton voltunk kiplakátolni a cicát, amikor telefonált a gazdája. Azonnal haza is vitte, és egyre jobban van. Múlt csütörtökön tűnt el a cica, és a szörnyű állapotából ítélve az elmúlt 9 nap jelentős részét a lefolyóba szorulva tölthette. Eközben emberek százai mentek el mellette, és csak most jutott eszébe valakinek, hogy segíteni kellene rajta?!? Köszönet a kutyás hölgynek, aki végül értesített minket, akik pedig szívfájdalom nélkül elsétáltak mellette, mélységesen szégyelljék magukat!

Szintén vasárnap hoztak be egy hamvasszürke kiscicát, Kutas és Nagybajom között találták az erdőszélen. Nyilván nem magától került oda, hanem a hagyományos magyar „születésszabályozás” újabb áldozataként. 2-3 hónapos lehet, és tiszta trutyi volt a szeme. Megkezdtük a kezelését, meg fog gyógyulni.

Egy névtelenséget kérő támogatónk egy egészségügyi csomagot küldött menhelyünknek, a Gavlik házaspár pedig finom tápokat hozott cicáinknak. Köszönet érte!

A képen a múlt héten bemutatott kilakoltatott mamacicánk egyik kölyke látható kedvenc fekhelyén.