Szeretnénk megosztani egy igen érdekes történetet. Egy hölgy megkeresett minket, hogy segítsünk neki örökbeadni négy kiscicát, akiket jó magyar szokás szerint bedobtak az udvarába. Feltöltöttük őket a gazdikeresőbe. Óriási volt az érdeklődés, szinte azonnal gazdára is talált mindegyik. Aztán péntek délután egy kiscicát találtunk a menhely udvarán. Csúnya volt a szeme, így elvittük állatorvoshoz. Ott pedig felismerték: aznap bevitték hozzá, de mivel a hölgy sokallta a kezelés árát, közölte, hogy inkább visszaviszi a gazdájához. Ehelyett egyszerűen bedobta az udvarunkra… Szóltunk a cicát örökbeadó hölgynek, aki teljesen kiakadt, és azonnal felhívta az illetőt. Ő először össze-vissza hazudozott, majd amikor a hölgy azonnal látni akarta a cicát, bevallotta, hogy nem volt pénze a kezelésre, és „már nincs nála a cica”. Már önmagában az a felelőtlenség is döbbenetes, hogy valaki úgy vesz magához egy kisállatot, hogy nincs fedezete a vele járó költségekre, az pedig különösen felháborító, hogy ilyenkor ahelyett, hogy visszavinné a gazdájának (aki örömmel visszavette volna, hiszen sorban álltak érte az örökbefogadók), inkább sunyi módon becsempészte a menhelyre. Szóval kedves Borsodi Katalin a 48-as Ifjúság útjáról (telefonszám: 20/259-7xxx), mélységesen szégyellje magát! És ha esetleg megfordulna a fejében, hogy a neve nyilvánosságra hozatala miatt feljelent minket, szeretnénk emlékeztetni, hogy az állatvédelmi törvény 8. paragrafusa szerint „Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával felhagyni nem szabad. Az állat elűzése, elhagyása vagy kitétele tilos.” Garantáljuk, hogy egy beteg állat kidobásáért sokkal magasabb pénzbírságot kapna, mint amennyibe a kezelése került volna… Amúgy a kedves hölgy nevét és telefonszámát nem csak a nyilvános megszégyenítés céljából írtuk ki, hanem azért is, mert nyilván fog másoknál is próbálkozni, úgyhogy nyomatékosan kérünk mindenkit, hogy ne adjon neki cicát!

Még egy rövid megjegyzés a fenti esethez. Sokan jelentkeztek más városokból, hogy szívesen örökbefogadnák a cicákat, ha oda tudnánk szállítani őket. Nos, ilyet mi elvből nem teszünk: aki komolyan gondolja az örökbefogadást, az eljön a cicáért. Ha nincs autója, akkor megkér valakit vagy jön tömegközlekedéssel: zárt hordozóban távolsági buszon és vonaton is szállítható macska. Tőlünk is fogadtak már örökbe cicát messzi városokból és természetes volt, hogy eljönnek érte. Gondoljunk csak bele: elküldjük a cicát valakivel, és mi lesz, ha nem felel meg az elképzeléseknek? Visszaküldik valahogy (már ha tudják) vagy kidobják? Szóval ne kérjenek tőlünk fuvarszervezést, mert nem segítünk ilyenben, és a privát örökbeadókat is kérjük, hogy a cica érdekében ne menjenek bele ilyesmibe!

Sajnos újabb cicával bővült az elveszett cicák albuma, sok megosztást kérünk neki!

Címlapképünkön menhelyünk egyik legidősebb cicája, Grísa látható, aki pótpapaként gondozza egyik kis védencünket. 🙂