CICANAPLÓ 2020. október 5-11.

Szerda korán reggel kaptunk egy bejelentést, hogy a kaposvári Tescónál valaki kidobott 4-5 kiscicát. Az esőben, igazán gratulálunk az emberségéhez… Kimentünk, és kb. 1 órányi vadászattal sikerült begyűjtenünk 4 kismacskát a sövényekből. Olyan picik voltak, hogy látni nem lehetett őket, de ha sikerült kiszűrni a sírásukat az alapzajból, akkor a hívásunkra előjöttek. Kb. 4 hetesek lehetnek, bőrig áztak és farkaséhesek, de egészségesek. A bejelentő sajnos nem tudta biztosan megmondani, hogy hány cicát látott, így később többször visszamentünk, de nem találtunk többet. A cicákat szerencsére nem viselte meg a kaland, teljesen jól vannak, esznek, mint a gép és szépen fejlődnek. És amint címlapképünk is mutatja, szárazon még szebbek. 🙂 Lehet bennük valami perzsa jelleg is, mert az átlagosnál hosszabb szőrű, kerek fejű kis jószágok. Minden szépet és jót kívánunk annak a jóembernek, aki ha már megelőzni nem tudta a kiscicák megszületését, még arra sem vette a fáradságot, hogy gazdát keressen nekik. De legalább nem az erdő közepén tette ki őket, ez is valami…

Rengetegen megosztották a cicás posztot, többen jelentkeztek, hogy örökbefogadnák őket. Mivel azonban ők még nagyon picik, egyelőre nem adhatjuk örökbe őket. Ezt a jelentkezők többsége meg is értette, de sajnos az egyikük annyira most azonnal akart cicát, hogy szerzett valahonnan egy 5 hetes picit. Aztán pár nap múlva kétségbeesetten keresett minket, hogy beteg a cica. Nos, nem véletlenül mondtuk, amit mondtunk a cicák túl fiatal korban történő örökbeadásáról… A kiscicáknak legalább 2 hónapos korukig az anyjuk mellett a helyük, ezért lelkiismeretes gazda nem ad senkinek ennél fiatalabb cicát. Ha már nem volt képes megelőzni a szaporulatot, akkor legalább várja meg azt a kort, amikor a cicák már felkészültek az önálló életre…

Csütörtökön két cicánk is gazdára talált.

Egyikük Zokni, egy csodaszép hamvasszürke kis kandúr, aki azonnal a család kedvence lett. Nem is csodáljuk, mi is imádtuk, tündéri kis jószág volt.

A másik szerencsés Mia, egy szintén hamvasszürke felnőtt lánycica. Őt évekkel ezelőtt tőlünk fogadták örökbe kiskorában, de gazdájának külföldre költözése miatt visszakerült hozzánk. Nagyon nem érezte jól magát a sok cica között, többször meg is szökött, láthatóan olyan otthonra vágyott, ahol egyedüli cica lehet. Új gazdájával szerelem volt első látásra. Már kaptunk is képeket róla, láthatóan remekül érzi magát. Sőt már ki is lehet engedni az udvarra, és ha kedve tartja, a saját cicaajtóján visszamehet a házba. Lám, a jelek szerint nem kell feltétlenül kiscicát örökbe fogadni ahhoz, hogy könnyen megszokja az új otthonát…

Hogy ne csak jó hír legyen: sajnos a múlt héten bekerült pár napos kiscicák minden igyekezetünk ellenére meghaltak. 🙁 Anya nélkül sajnos nagyon nehéz felnevelni az ilyen apróságokat.

Vasárnap befogadtunk egy kb. 10 hetes cirmos-fehér fiúcicát, egy igali nyaralóba dobták be. Gyulladt a szeme és atkás a füle, de ezt leszámítva jól néz ki. Fantasztikusan kedves, játékos cica, és már szépen gyógyulgat. Amint rendbe jön, megy fel a gazdikeresőbe.

A múlt heti fára mászós cica gazdái finom tápokkal és rengeteg simogatással köszönték meg a cicamentést, köszönet érte!